Bükkábrány küldetése

A Bükkábrányi Energiaparkot az energiafordulat hívta életre. Annak az évek óta tartó változásnak a következménye, hogy Magyarországon dinamikusan növekszik a villamosenergia-hálózatra kapcsolt, a rendszerbe beépített megújuló energia kapacitás. Ez elsősorban napelemes teljesítményt jelent, akkorát, hogy a kormány aktuálisan, 2030-ra érvényes prognózisában   6,5 gigawattos kapacitásszint eléréséhez talán már a jövő évet sem kell megvárni. Azzal, hogy a zöldenergia termelők felfutása sokkal gyorsabban megtörtént a vártnál, a rendszer működésében is hamarabb, markánsabban jelentkeztek az ezzel kapcsolatos igények. Abból eredően, hogy az időjárásfüggő áramtermelő rendszerek egyre nagyobb arányban dolgoznak hálózatra, leginkább annak megoldása vált kiemelt jelentőségű kérdéssé, hogy miként lehet ezt az ingadozó intenzitású energiát optimálisan felhasználni. Innen pedig már csak egy lépésre van az, hogy miként lehet ezt az energiát eltárolni.

A villamos energia tárolásának sokféle formája létezik és jelenleg is majd egy tucatnyi, különböző kémiai, mechanikai vagy egyéb alapokról építkező energiatárolási megoldást tesztelnek, fejlesztenek a világban. Két megoldás azonban már eljutott a tömegtermelés szintjére; ezek az akkumulátortelepeken és a hidrogénüzemekben működnek. A kettő között energetikai szempontból az a fő különbség, hogy mennyi ideig ideális tárolniuk az áramot. Az akkumulátoros rendszerek tipikusan a rövid, akár napon belüli feltöltési-kisütési ciklussal működnek, a hidrogént előállító és tároló, újrahasznosító rendszerek viszont akár évszakokon át, hosszabb időre is képesek a kiemelkedően jó hatékonyságú energiatárolásra.

Bükkábrányban az 1 MW teljesítményre képes elektrolizáló a naperőmű által termelt áramot felhasználva a vizet hidrogénre és oxigénre bontja. Az így megtermelt hidrogént nyomásfokozás után palackozzuk és tároljuk, az oxigént pedig a légkörbe engedjük. A bükkábrányi zöldhidrogén „labortiszta” minőségű – ún. 5.0-ás tisztaságú -, ami azt jelenti, hogy akár gyógyászati vagy egyéb tudományos célra is azonnal alkalmazható. De az üzemanyagcellákhoz is megfelelő üzemanyag felhasználható a közlekedésben is, és adott esetben a földgázhoz keverve is hasznosítható az energiatermelésben. A bükkábrányi energiapark azonban nem egy klasszikus ipari üzem, sokkal inkább egy technológiai pilot. A projekt arra vállalkozott, hogy a 22 MW teljesítményre képes napelemes erőmű túltermelési periódusainak szabályozását hidrogéntermeléssel oldja meg. De nem csak termelést, hanem a folyamat tudományos megfigyelését is központi feladatként kezeljük. Ez utóbbit az Európai Unió innovációs pályázaton keresztül támogatja is: így került a projektbe a Szegedi Tudományegyetem, mely az irányítástechnika kidolgozását vállalta föl. De az egyetem  már azt is jelezte, hogy a bükkábrányi zöldhidrogén egy részével is tudna mit kezdeni.

A napelemes rendszerek napközbeni csúcstermelését hidrogéngyártásba fordítani nem csak direktben lehet, hanem – az elektrolizáló jobb kihasználtsága érdekében – egy akkumulátoros energiatároló rendszerbe illesztésével is. Az így este, napsütés híján is működtethető vízbontó rendszer pedig a hálózati terhelést is segít optimálisabb irányba mozdítani. Jelenleg Bükkábrányban nincs akkumulátor a rendszerben, de ez is egy olyan fejlesztési irány, ami a tervek között szerepel.

A szabályozás azonban önös érdekből is fontos: Bükkábrányban az elektrolizáló a termelő egység menetrendtartást is segíteni fogja; vagyis azt, hogy a naperőmű pontosabban képes legyen azt a termelési szintet biztosítani, amit a hálózatot irányító Mavir felé előzőleg leadott. Ha egy erőmű nem tudja tartani a menetrendet, büntetést kell fizetnie. Ezt a büntetési tételt kerülheti ki a hidrogéngyártó üzem úgy, hogy a menetrendben szereplő többlet árammennyiségeket nem a hálózatra, hanem a vízbontó rendszerbe irányítják át. Ezt a többletenergiát hasznosítja a Power to Gas (P2G) technológiára épülő üzem, és ennek tanulmányozását végzi egyrészt a Bükkábrányi Fotovoltaikus Erőmű Projekt Kft., másrészt a Szegedi Tudományegyetem.

Mivel a hazai árampiacra gyorsan érkező, jelentős méretűvé hízott megújulók a piaci árakat is alaposan megmozgatják, Bükkábránynak ott is lehet szerepe, hogy azokban az idősávokban, amikor a piaci árak mélyre esnek, a saját, termelői tevékenységén túl, zöldáram vásárlással gyakorlatilag besegítsen a túltermelési görbe csillapításába.

Azt azonban nem lehet elégszer elmondani, hogy Bükkábrány nem egy tisztán gazdasági projekt. A beruházás megtérülését nem a pénzügyi adatok jelentik majd csupán, mivel a bükkábrányi hidrogénüzem egy ipari méretű teszt. Rendszerszintű pilot, amely arra keresi a válaszokat, hogy egy ismert és működőképes technológiát hogyan lehet a gyakorlatban integrálni egy naperőmű mellé, és hogyan lehet ezt hatékonyan működtetni Magyarországon. A projekt értékéhez tartozik az is, hogy kiderült, a jelenlegi jogszabályi háttér sem Magyarországon, sem az EU-ban nem áll rendelkezésre ahhoz, hogy érdemben tudja támogatni a zöldhidrogén elterjedését. Ezáltal a bükkábrányi projektnek nem csak a technológia implementáció és innovációs vetülete van, hanem a szabályozási környezetre ható is. Ezeknek a területeknek is fel kell nőniük a hidrogénipar majdani igényeihez.